A mostohaanyám kirúgott apám halála után, csak a régi munkásbakancsaival maradtam meg – fogalma sem volt, mit ragasztott titokban a talpakba.

„A város vendégül lát. Harminc perced van indulni.”

Azon az éjszakán az autómban aludtam. És a következő éjjel is.

Az ötödik emeleten olcsó sült krumplit ettem.

A harmadik napon éppen egy benzinkút lefolyója felett mostam a fogam, amikor valaki dörömbölt az ajtón.

Az ötödik emeleten olcsó sült krumplit ettem.

A hetedik napon abbahagytam az üzenetekre való válaszadást, és elkezdtem számolni az érméket.

**

Két héttel később egy benzinkút mosdójában találtam magam, egy repedt mosogató szélén ültem, egy nedves törlőkendővel a kezemben.

– Talán meg kellene tisztítanom, kis csizmám – suttogtam.

Csak dörzsölgettem, hogy lefoglaljam a kezeimet.

Ekkor éreztem meg. Valami megmozdult a törlőkendő alatt.

Megálltam. Megdöntöttem a csizmát: himbálózott.

Megálltam. Megdöntöttem a csizmát: himbálózott.

back to top