A leggyorsabb útvonal a szomszédságunk mögötti erdőn átvezető keskeny ösvény volt. Százszor jártam már rajta a szerszámosládámmal, szerelvényeken és számlákon járt az eszem. Semmi drámai.
Csak egy újabb reggel volt.
Amíg az nem lett.
A HANG, AMELYNEK NEM VOLNA OTT KELLENE LENNI
Két perccel az ösvény megkezdése után hallottam meg.
Egy baba sír.
Nem távoli környékbeli zaj. Nem képzelet.
Egy igazi, éles, kétségbeesett sírás.
Lefagytam.
Nem voltak babakocsik. Nem voltak hangok. Nem volt mozgás.
A hang az ösvény felől jött.
Átverekedtem magam a bozótoson, ágak ropogtak a csizmám alatt.
És akkor megláttam.
Egy babahordozó mélyen a tüskés ágak alatt, szinte teljesen elrejtve.
