A rozmaringkivonatok és a citromsav anyagcsere-hatásának vizsgálata
A tanulmány feltárja, hogy az olyan anyagok, mint a citromsav vagy a rozmaringkivonatok összefüggésben állnak a cukorbetegség fokozott kockázatával. Mathilde Touvier, az Inserm kutatási igazgatója egy lenyűgöző hipotézist állít fel: maga az ipari feldolgozás változtatja meg az élelmiszer-mátrixot.
Amikor egy molekulát, akár egy természeteset is, kivonnak, betöményítenek, majd visszajuttatnak egy ultra-feldolgozott termékbe, elveszíti eredeti biológiai szinergiáit. Ez a szerkezeti módosulás befolyásolja, hogy a bélmikrobiotánk és az endokrin rendszer hogyan dolgozza fel a táplálkozási információkat, elősegítve az inzulinrezisztenciát.
Mi a kritikus fogyasztás? A veszély küszöbértéke
A kockázat nem a véletlen lenyelésben rejlik, hanem a szisztémás felhalmozódásban, amit a toxikológusok koktélhatásnak neveznek . Az úgynevezett „jelentős” fogyasztás, amely képes kóros mechanizmusokat beindítani, meglepően alacsony a modern mindennapi életünkben.
-
Naponta mindössze egy doboz üdítőital fogyasztása (színezékekben és tartósítószerekben gazdag).
-
Rendszeresen fogyaszt néhány adag csirkenuggetet vagy felvágottat.
-
A feldolgozott élelmiszerek szisztematikus használata főétkezésekhez.
Az egészségtelen élelmiszerekhez való pénzügyi hozzáférés egészségügyi szakadékot teremt. A bio- és feldolgozatlan élelmiszerekbe való befektetés így tágabb értelemben egészségügyi eszközkezelési stratégiává válik a jövőbeni túlzott orvosi költségek elkerülése érdekében.
Megelőzési stratégiák: A terápiás táplálkozás felé
Az iparági szabályozások tehetetlenségével szembesülve a felelősség a fogyasztókra hárul, és azokra a képességekre, hogy elkerüljék ezeket a termékeket. Az élelmiszer-, táplálkozási és egészségügyi szakértők drasztikus paradigmaváltást javasolnak:
